Debrecen legöregebb temploma – A 300 éves Református Kistemplom

300 éve magasodik Debrecen közepén a Református Kistemplom. Ha a város házai elkezdenének beszélni, ez az 1719 és 1726 között épült istentiszteleti hely sorolhatná a leghosszabban, mi mindennek volt helyszíne és tanúja. Legenda szól arról, hogy a kapuján dörömbölt a házasodni vágyó Petőfi Sándor, pillérei között vett fordulatot az 1849 utáni vallásszabadságért folytatott küzdelem, míg úrasztalát az ünnepeken erdélyi főurak ajándékaival terítik meg. Bár 1876-ban romantikus stílusban átalakították és 1907-ben egy viharban végzetesen megsérült a toronysisakja, a Kistemplom a barokk református templomépítészet ritka példájaként ma is áll.

A Debreceni Református Kollégium Múzeuma új kiállítása ennek a régi Debrecen hangulatát őrző templomnak a történetét mutatja be művészeti alkotásokon és eredeti dokumentumokon keresztül. A látogatók a debreceni ötvösség legkorábbi alkotásával együtt láthatják a gyülekezet oszlopdíszes ezüstkannáit, illetve azokat az úrvacsorai edényeket, amelyeket II. Apafi Mihály fejedelem özvegye és az első erdélyi gubernátor, Bánffy György adományozott a debreceni reformátusoknak. A kiállításon a reneszánsz és barokk emlékeket olyan neves építészek tervrajzai egészítik ki, akiket a 19. században foglalkoztatott egy új Kistemplom építésének lehetősége. Ybl Miklós, Pollack Ágoston és Szkalnitzky Antal akvarelljei előtt megállva a látogató is felteheti magának a kérdést, hogy mit nyert és veszített volna Debrecen, ha megvalósul az egyik elképzelés, és felépül egy olyan protestáns romantikus templom, amelynek Magyarországon aligha lenne párja.

Templomtörténeti séták két kiállításon és az orgonaházon keresztül a csonka torony bástyájáig

július 25. • 15 óra

augusztus 15. • 15 óra

szeptember 19. • 15 óra

október 31. • 15 óra

Indulás: Debreceni Református Kollégium Múzeuma