A városi jegyzőkönyvek „a mi iskolánknak”, azaz „Schola Nostrá”-nak nevezték a Kollégiumot, amelynek még iskolai törvényei is a főbíró aláírásával jelentek meg. Az intézmény 1538-ban már protestáns szellemben ...
A városi jegyzőkönyvek „a mi iskolánknak”, azaz „Schola Nostrá”-nak nevezték a Kollégiumot, amelynek még iskolai törvényei is a főbíró aláírásával jelentek meg. Az intézmény 1538-ban már protestáns szellemben működött, és igen hamar az egész református egyház „veteményeskertjévé” lett. Vonzásköre századokon át több száz kilométerre terjedt, 40 megyéből érkeztek a hallgatók, a felső tagozaton a debreceniek aránya általában nem érte el a 15%-ot sem. Miközben a testvériskolák felső évfolyamain összesen néhány tucat hallgató tanulhatott, Debrecen a maga 2000 főnél is több diákjából évi 60–70 rektort küldött 584 partikulájába, fiókiskolájába, az ország legtávolibb részeibe is, így valóban országos feladatot teljesített.
