„A magasszintű intellektualitás mércéjén mérve Csokonai a legnagyobb magyar lángelmék közé tartozik” – írja róla Barta János irodalomtörténész. A költő a Kollégium egyik legismertebb diákja, akinek az intézményből ...
„A magasszintű intellektualitás mércéjén mérve Csokonai a legnagyobb magyar lángelmék közé tartozik” – írja róla Barta János irodalomtörténész. A költő a Kollégium egyik legismertebb diákja, akinek az intézményből történt viharos távozása máig foglalkoztatja a közvéleményt. Személyisége halálát követően is évszázadokig meghatározta a város művelődési életét. Alakját a magyar képzőművészet nagyjai örökítették meg. A nevének emléket állító szoba nemcsak Ferenczy István, Izsó Miklós róla mintázott szobrát, Rippl-Rónai József festményét tárja a nagyközönség elé, hanem mindazon tárgyi emlékeket, amelyek olvasmányainak, különböző kedvteléseinek is bizonyítékai, a költő ugyanis nagy hódolója volt a művészeteknek, a zenének.
A magyar elbeszélő hagyomány számos mondát, anekdotát, sőt mesét is őriz róla, melyben mágikus erővel rendelkező embernek: táltosnak, garabonciás diáknak mutatják be a költőt. A híres diák alakja nem csupán népünk elbeszélő hagyományában, hanem a tárgyalkotó népművészetben is megjelenik.
