Faragott kő a Perényi család címerével

Gyűjteményünkben található különleges kőfaragványról szeretnék beszámolni. Érdemes megismerni ezt a rejtélyes műtárgyat, mely az ország egykor hetedik leggazdagabb családjához, a Perényi famíliához köthető.

Az Abaúj vármegyei eredetű Perényiek a 13. századtól a 20. századig számos fontos tisztséget töltöttek be. Ősük Dobosi Orbán, aki 1292 körül nyerte III. Andrástól a családi nevet adó német hospesfalut, Perényt. A család három ágát Orbán három fiától vezetik le: az első a rihnói (krompachi vagy karászi) ág, a második a nyalábvári (idővel bárói) ág, a harmadik a terebesi (később nádori) ág. A szerteágazó famíliának hatalmas birtokai voltak az ország különböző részein, így például Abaúj mellett a mai Kárpátalján fekvő egykori Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyékben is. A nádori ág a 16. században kihalt, a bárói család viszont jelenleg is él.

A kőtábla 55 cm magas, 34 cm széles, szélessége 2-5 cm. Anyaga sárgásszürke mészkő, világos erezettel. Felső része hiányzik, de a ferde törés ellenére kivehető, hogy a Perényi-címert sisak és sisakdísz nélkül vésték bele.

A bárói cím megszerzésével (1590) járó címerbővítés előtt a család a régi címerét használta: kék mezőben, arany koronában, két fölfelé álló, fekete tollas, vörös saskarom közt fekete szakállas emberfej, varkocsba font fekete hajjal. A sisakdísz ugyanez az alak. Egy másik értelmezés szerint a címer egy madártestű, halfarkú, szárnyas kerubfejet ábrázol. A kerubok a zsidó mitológiában a bölcsesség szárnyas angyalai, a frigyláda őrei, az Isten kísérői voltak.

A bemutatott faragvány a címerábrázolás alapján a 15–16. századra datálható. A Perényiek korai, egyszerű, köznemesi címerváltozatát láthatjuk rajta. Később a család címere kibővült: a bárói ág négyelt, sőt szívpajzzsal ellátott címerébe bekerült az arany oroszlán, a szakállas kerubfej pedig hableánnyá szelídült.

A Perényi-birtoknak számító Sárospataktól eltérően a család Debrecenhez fűződő kapcsolatairól keveset tudunk. Hasonló ábrázolásokkal találkozhatunk viszont Sárospatakon, Ugocsában (Nyalábvár, Kankó vára), Beregszentmiklóson. A műtárgy eredete, a múzeumba kerülése további kutatást igényel.

dr. Kész Barnabás