„Debrecen, a magyar szabadság őrvárosa” – a Debreceni Református Kollégium Múzeumának új kiállítása

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején a Debreceni Református Kollégium országos jelentőségű események színhelye volt, ezért 2013-ban az intézményt nemzeti emlékhellyé nyilvánították a Nagytemplommal együtt. 1849 első felében Debrecen ideiglenesen az ország fővárosa lett. Pestről ideköltözött a Kormány. Január 9. és május 31. között a magyar Országgyűlés alsóháza, a Képviselőház a Kollégium Oratóriumában tartotta üléseit. Április 13-án itt fogadták el a „Függetlenségi Nyilatkozatot”, amely kimondta a Habsburg-ház trónfosztását – ezt másnap a Nagytemplomban nyilvánosan is kihirdették.

Amíg az említett események közismertek, a Kollégium diákjainak és tanárainak szerepét a nemzetőrség megalakításában és a fegyveres szabadságharcban kevesen ismerik. Ezért a 2025. március 14-én az Oratórium előterében megnyílt új kiállításunk célja az, hogy múzeumunk ’48-as ereklyéi segítségével bemutassa Debrecen városa, elsősorban a Kollégium nemzetőreinek megalakulását és működését, viseletét és fegyverzetét.

A nemzetőr diákok és professzorok portréi, a korabeli olajnyomatok és metszetek a szabadságharc mindennapjaiba nyújtanak betekintést, az idővonal pedig párhuzamban helyezi az országos eseményeket a Debrecenben történtekkel. A két bábu és a rajzos rekonstrukciók a debreceni diáknemzetőrök egyenruháit és felszerelését szemléltetik. A szöveges és képi információs anyag mellett a kiállítás fontos részét képezik a falakon és az üveges tárlókban elhelyezett kiállítási tárgyak. Ezek a múzeum gyűjteményéből származó eredeti műtárgyak: korabeli fegyverek (szablyák, karabélyok, pisztolyok, puska, ágyúmakett, kiegyenesített kasza), nyomtatványok (a nemzetőrök szabályzatai, Kossuth-bankók) és egyéb eszközök (csákó, dob, lőszertáska, zsoldláda stb.) Külön is megemlítendő az 54. honvédzászlóalj 3. századának pecsétnyomója, egy 1848-as pénzérmékből fűzött karkötő és Kossuth Lajos gyöngyhímzéses pénztárcája (utóbbit felesége, Kossuthné Meszlényi Terézia hímezte).

A nemzeti ünnepünk előestéjére időzített kiállítást dr. Csorba Dávid múzeumigazgató nyitotta meg. A rendezvényen a Közgyűjtemények munkatársai, az érdeklődő közönség mellett óvodás és gimnazista csoportok is jelen voltak. Miután köszöntötte a jelenlévőket, a múzeum vezetője röviden ismertette az 1848-1849-es debreceni eseményeket, megköszönte a kiállításban közreműködő munkatársak (elsősorban a tárlat rendezője, Ősz Attila) munkáját. Ezt követően a kiállítás kurátora, dr. Kész Barnabás történész tartott tárlatvezetést és élő történelemórát. A múzeum munkatársai zenei aláfestéssel, közös énekléssel idézték meg a forradalom hangulatát.

dr. Kész Barnabás