Ostyasütők a Debreceni Református Kollégium gyűjteményében

Az ostya szó a latin hostia szóból származik. A magyar nyelvben a 15. század első felében jelenik meg. Az ostyakészítés Magyarországon a 16. századtól kezdve ismert és elterjedt szokás volt. Az ostyának elsősorban az egyházi szertartásban, a mise liturgiájában volt és van szerepe, de kedvelték a főúri udvarokban és a polgári háztartásokban is.

A magyar néphagyományban az ostyához sok szokás és hiedelem kapcsolódik. A palóc területeken a kántor jövedelméhez tartozott az ostyahordásból származó ajándék. Karácsony böjtjén iskolás gyerekek fehér asztalkendővel bekötött tányéron vagy tálban, kosárban ostyát hordtak szét a faluban. Minden háznak annyi ostyát adtak, ahány tagja volt a családnak.

A Déri Múzeum gyűjteményében található egy 19. század elejéről származó ostyasütő vas, amely egy debreceni református család tulajdonából származik, amely azt bizonyítja, hogy Debrecenben is ismerték az ostyasütést. (A Déri Múzeumból még további 12 ostyasütőt ismerünk, amelyek egyrészt világi, másrészt egyházi használatban lehettek.)

Debrecenben a piacokon és a vásárokon nem árultak ostyát. Erre abból következtethetünk, hogy a mesteremberek és foglalkozások 1770-es évektől kezdődő felsorolásában ostyasütőket nem sorolnak fel, és az ostya a piaci árutételek között sem szerepel.

A Debreceni Református Kollégium Múzeumának gyűjteménye két kovácsoltvas ostyasütőt őriz. A hosszát tekintve kisebb méretű ostyasütő szárai a vége felé elkeskenyednek, a szár végén 8-as alakú rögzítővel vannak ellátva. Tányérszerűen képzett, kör alakú nyomólapján vésett díszítést láthatunk. A kör egyik oldalán kétfejű sasos címert (állami), míg a másikon a zászlós bárány figuráját (városi jelkép) figyelhetjük meg. A hosszabb szárú ostyasütő szárai az előzőhöz hasonlóan elkeskenyednek, valamint a szár végén 0-alakú rögzítővel vannak ellátva. Nyomólapja téglalap alakú, egyik oldala sima, míg másik oldalán egymás mellett két kör alakú vésett díszítmény található. Az egyik körben indás koszorúban körbefogott napkorong rajza látható (Krisztusra vonatkozik), míg a másikon H-betűre helyezett kereszt alakja (Krisztus nevének görög betűit jelzi), a négy sarkában 1738-as évszámmal.

Helebrand Emese